a kérdés, amit legtöbb új ügyfelem feltesz
Régóta szerettem volna megmutatni erre a kérdésre a választ. Most van egy „kis” időm, ezért összeszedtem minden apró részletet, ami eloszlatja az ellenérzést a kiszállási díjjal kapcsolatban. Azt látom, hogy sokan elfogadják ezt a tételt a végszámlában, de nem biztos, hogy MEG is értik miért van ez!
Mutatom a részleteket!
Az előző életemben, amikor szakács voltam, én se értettem, hogy miért kér pl. a vizes, vagy a gázos ötezer forintot csak azért, hogy ide jöjjön az étteremhez (akkor kb. ennyi volt az átlag kiszállási díj), amikor csak háromszáz a benzin?
„Meg egyébként is, a köszörűs miért kér kiszállást, régen csak úgy jött (ingyen)!” Ezt is hallottam jó párszor, de főleg a maradiabbaktól, vagy idősebbektől!
Van persze másik gondolkodásmód, és szerencsére a mostani ügyfeleim nagyobbik része így gondolkodik. Mondjuk az is igaz, hogy ők is vállalkozók, mint én, ők a tulajdonosok vagy a tulajdonosi szemlélettel gondolkodó chefek.
Miért annyi amennyi a késélezés végső árában?!
A munkám akkor kezdődik, mikor az ügyfél telefonál, e-mailt ír és én beülök az autómba és elindulok a megadott címre. Ez a folyamat nem tér el más kisiparosok (pl. villanyszerelő, záras, vizes………stb.) tevékenységétől.
A diagramon látható, hogy a legszámottevőbb összetevője a munkaidő. Ebbe a munkaidőbe már beletartozik az utazással töltött idő is!
Erre egy példát mondok. Amennyiben egy vállalkozás ügyfelének szeretne egy levelet elküldeni, akkor ott a költség nem csak a postai bélyeg költsége, hanem a
- a papír, amire a levél kinyomtatásra kerül
- az áram, hiszen a nyomtató nem dolgozik magától
- a nyomtató amortizációs költsége
- a festék a nyomtatóba
- a boríték
- az alkalmazott bére, hiszen időt tölt a levél elkészítésével és ha Ő maga viszi postára, akkor annak az idejét is munkáltató fizeti (oda-vissza út)!
- és a bélyeg
Szerintem sokan csak a bélyegre és borítékra gondolnak, mikor a költséget nézik.
Az üzemanyag és a műhelykocsi fent tartása, is elég nagy összeget tesz ki, sőt az én vállalkozásomban ez a legnagyobb tétel a költségek között. Nem szeretném számszerűsíteni (mert nem is állandó), de többet tesz ki, havonta, mint az adó (KATA, átalányadó), és a műhelyem bérlete együtt. De még így is csak a kiszállás költségének csak kb. a felét teszi ki
Még így se teljes a diagram, mert van néhány kisebb költség, ami itt nem szerepel. Ezek már azért nem szerepeltettem, mert vagy az amortizációba, vagy a munkaidőbe szoktam bele venni. Ilyen pl.:
- parkolási díj,
- autópálya díj,
- autómosás, takarítás, stb.
Ezt mindig a karbantartás, azaz bővebben az amortizáció része.
Bírságok, aki sokat megy annak, sajnos ezzel is számolnia kell, ritkán fordul elő, de akkor nagy összeg. Nekem általában kettő összejön egy évben, parkolás, gyorshajtás, meg ami jön. Ezt nem tarozik sehová, ha 100%-ban körültekintő, és törvénytisztelő lennék, akkor nem kellene bírságokat fizetnem, (de akkor sokkal kevesebb időm lenne dolgozni). Ezt már bele sem számolom, hiszen ez az én felelősségem!

Az idő az egyik fő tényező Budapesten.
Ebbe tartozik az indokolt, vagy indokolatlan várakozás. Ez egyértelműen a „munkaidő költség” (ha nem egyszemélyes vállalkozás lennék, hanem lenne munkatársam, alkalmazottam akkor ez lenne a munkabér költség). Sajnos előfordul néha, hogy indokoltan vagy indokolatlanul, sokat kell várnom, hogy megkapjam, vagy átadhassam a késeket, még ha igyekszünk én is és partnerem is csökkenteni ezt az időt. Az élet viszont az utolsó pillanatban akár egy fontos telefonnal átírja a folyamatot, ami előre nem látható. Ez benne van!
Az indokolt részét szerintem vendéglátósoknak nem kell elmagyaráznom. Hiába beszéljük meg előre, hogy mikor érkezem, a forgalom nagyon kiszámíthatatlan tud lenni, mármint a konyha forgalom. Az indokolatlan – a konyha részéről -, hogy feleslegesen várakoztatnak, sajnos ez is előfordul. Erre igyekszem felhívni a figyelmet, megoldást találni rá. Egy taxis ilyen esetben nyugodt, mert ketyeg az óra, nálam viszont nem.
Azt gondolom ezen esetekre, hogy kerüljük el, mert hanyagságból, nemtörődömségből rabolja a másik idejét nem igazán jó hosszútávú stratégia.
Ugyancsak a munkaidőhöz tartozik a parkolóhely keresgélés. Belvárosi munka éttermeinél, címeknél, gyakran a parkolásra több idő el tud menni, mint az utazásra. Elég felháborító a parkolási helyzet Budapesten, de meg kell oldjuk.
Így néz ki, egy ügyfél címére kiszálló, és a munkát a helyszínen elvégző, iparos kiszállási díja. Mint már írtam, amíg szakács voltam, és csak naponta egyszer mentem munkába, addig én se értettem.
Mint látható nem kevés logisztika és utazási idő (gépkocsi használat és a vele járó amortizáció) járul hozzá a költségekhez.
Konklúzió:
Pontosan akkor kell érkeznem hozzátok, az ügyfeleimhez, amikor még vágnak valamennyire a kések, de nem szenvednek még nagyon vele. Nem egy hónappal hamarabb, mert indokolatlanul nem élezzük, koptatjuk azokat. Nem is később, mert az utolsó hetekben már nem lehet a késekkel normálisan dolgozni. Fontos még, hogy a munkanap azon szakaszában találkozzunk, amikor a legkevesebb a vendég, vagy rendelés, hogy ne zavarjam őket a melóban, és mindig maradjon kés a kezükben.
Szóval térben és időben is kell időzíteni minden munkám, nem könnyű! Csak úgy tudom megoldani, ha elkérem a kiszállás költségét az ügyféltől! Ezért nem éri meg (senkinek) mondjuk az, hogy elmegyek a késekért, beviszem, a műhelybe megélezem, majd visszaviszem. Vagy az, hogy egy szakács hív ki, a pár darab késéhez! Ez az ügyfélnek, nektek nem gazdaságos!
Ami fontos, hogy ezt az összeget mindig úgy kalkulálom, hogy a költségeimet fedezze, ezen nem akarok nyerészkedni, de mint vállalkozó nem termelek negatív egyenleget a vállalkozásomban. Gondolom senki sem!
Bízom benne, hogy rövid írásom választ adott a kiszállási díjra és hamarosan újra pörögni fogunk, mint a vírus előtti időkben.